A KÁDÁR
A kádármesterség igen régi szakma. Különböző tárolóedényeket készítenek fából, melyeket általában fémabroncsok tartanak össze. Egy régi mondás szerint: „A kádároknak a borásszal meg az erdésszel kell életre szóló és mély barátságot kötniük”. Bizony a jó hordóhoz kiváló minőségű fa kell, de minőségi bort is csak igazán jó hordóban lehet érlelni.
A gondos válogatás,előkészítés után a faanyagot szellős gúlába halmozzák, amit „körkászlinak” hívnak. Így szárítják két nyáron és két télen át.
Száradás után újra átválogatják, és különböző szerszámokkal megmunkálják, így lesz a fadarabból „donga”.
A kádárok nem csak hordókat készítenek.
Abroncsok (fémkarikák) tartják össze a hordó dongáit, melyek felhelyezéséhez szaktudás szükséges. Amikor az egyik végén fenn van az abroncs, kész a „szoknya”.
Ahhoz, hogy a hordó másik végét is abroncsba lehessen fogni, és a befejező munkálatokat – pl. a fenék behelyezése - el lehessen végezni, vízpárával locsolják.
|