DECEMBER

Karácsony hava

Karácsonyi szokások:

Kántálás

A karácsonyi többnyire énekes, esetleg verses köszöntőt sokfelé kántálásnak nevezték. A köszöntők karácsonyi dalokat énekelve járták végig a falut. A különböző korcsoportok más-más időben mentek kántálni. A gyerekek általában délben kezdtek járni, majd délután a fiatalok és késő este a házas emberek. Bekopogtak, engedélyt kértek, ezután a házban vagy az ablak alatt énekeltek egy vagy több éneket. Talán a legrégebbi és a legismertebb a Csordapásztorok kezdetű. Végül a gazdától valamilyen ajándékot kaptak, melyet megköszönve mentek tovább.

Betlehemezés

A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar népszokás. Legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokásaink közé tartozik. Több szereplős pásztorjáték, melyet élő szereplőkkel és bábokkal is játszanak. Célja a gonosz ártó szellemek elűzése zajkeltéssel, jelmezek, álarcok viselésével. Középpontjában a betlehemi pásztorok, köztük a nagyot halló öreg tréfás párbeszéde, énekes játéka áll. Szereplői a kistemplomot vivő két angyal, három pásztor, de egyes vidékeken kiegészül más szereplőkkel is. Fő kelléke a jászol vagy a templom alakú betlehem, amelyben a Szent Család látható. A szereplők eljátsszák a Jézus születéséről szóló bibliai történetet, majd átadják ajándékaikat, jókívánságaikat. Ezután a háziak megvendégelik őket.

Regölés

A regölés téli természetvarázsló, köszöntő népszokás. Karácsony másnapjától január 6-ig a regősök, általában a falu fiatal legényei járták a falut, minden háznál megálltak, főleg a lányos házaknál. Regős énekeket énekeltek, jókívánságokat mondtak a házra és annak lakóira, amiért cserébe ajándékokat kaptak. Persze ezek az ajándékok nem olyanok voltak mint manapság. Hanem sütemények, kolbász, szalonna, alma. A regősök mindig csoportba jártak, hangszereik a láncos bot és a köcsögduda.