FEBRUÁR

Böjtelő hava

A hosszú hideg téli hónapok remek lehetőséget kínálnak a különböző közösségi munkavégzésre: kukorica és tollfosztás, fonóban végzett tevékenységek. Februárban is számos névnaphoz, dátumhoz kötődik valamilyen szokás, elődeink hétköznapjaihoz szorosan kapcsolódott. Az egyik ilyen nap február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A templomokban ilyenkor szenteltették a gyertyát, amit később sokféle módon használtak fel. Például újszülöttek vagy betegek mellett égették, s azt remélték, hogy ezzel megóvják a gyerekeket és a betegeket a rossz szellemektől vagy elősegítik a felgyógyulást.

Balázsolás

Február 3-án Balázs, máshol március 12-én Gergely napján volt az iskolások toborzója: a balázsolás, balázsjárás, gergelyjárás. Az iskolás gyerekek házról-házra jártak, adományokat gyűjtöttek, iskolába hívogattak, toboroztak. Régen nem volt kötelező az elemi, mai nevén általános iskola elvégzése, ezért volt szükség a toborzásra. Kezdetben a tanító is járta a gyerekekkel a falvakat. Köszöntőket mondtak, különböző színjátékokat adtak ellő, így próbáltak kedvet csinálni az iskolához.

Februári ünnepekről mindenkinek a farsang jut eszébe. A tavaszköszöntő mulatságoknak bizony régi hagyománya van és igencsak sokféle módja. Vannak nagyon elterjedt és kevésbé ismert változatok.

 jelmezes tánc, vetélkedés nem maradhat el, de találunk néhány különleges szokást is: tyúkverőzés.Öt legény indult útnak farsang délelőtt, nem akármilyen menet volt ám ez. Valamennyien maskarát öltöttek. Cigányasszonynak, koldusnak, mennyasszonynak, szalmasarkantyút viselő vőlegénynek és bokrétás kalapban feszítő vőfélynek öltöztek. Tarisznyába, kosárba gyűjtötték a verselésérét, mókázásáért kapott ajándékokat, melyeket aztán együtt fogyasztottak el a többi fiatallal.